Vegyes érzéseket kelt bennem, hogy ma már két hírügynökségi tudósító is érdeklődött róla, miszerint tényleg én írom-e személy szerint ezt a blogot, azaz idézhetnek-e belőle a pénzügyminisztertől. Sajnos némi önmegfigyelés után így is arra jutottam, hogy mióta a Világgazdaság nagyobb publicitást adott a blognak, egyre nehezebben veszem rá magam a személyes jellegű bejegyzésekre, s a hivatalos témákat legfeljebb csak a telefonommal készített és MMS-en elküldött képekkel egészítem ki. Ha pedig ezek után már automatikusan hírügynökségi közlemények is készülnek a bejegyzésekből, végképp figyelnem kell majd, hogy mit írok le.

Eközben a blogírás, illetve mások blogjára reagálás nem csak itthon vált ki a szokásosnál nagyobb figyelmet. A Wall Street Journal például azóta mutatott érdeklődést a pénzügyi válsággal és válságkezeléssel kapcsolatos véleményem iránt, amióta Edward Hugh Magyarországról szóló pénzügyi blogjára reagáltam. Vélhetően ennek lett az eredménye, hogy a holnapi számban meg is jelentetik azt az összefoglaló írást, amit a magyarországi válságkezelési tapasztalatokról korábban kértek tőlem. Minderre aligha került volna sor, ha nem keveredtem volna az internet nyilvánossága előtt vitába más, külföldi bloggerekkel. Persze lehet, hogy pénzügyminiszterektől nem ez a megszokott viselkedés, de ebben már nem hiszem, hogy a fennmaradó időben érdemben változni tudnék.