ERROR

The requested URL could not be retrieved

The following error was encountered while trying to retrieve the URL: http://file-fast.com/?

Access Denied.

Access control configuration prevents your request from being allowed at this time. Please contact your service provider if you feel this is incorrect.

Your cache administrator is root.


Plasztikcsontvázak zörgetése « Oszkó Péter
RSS
 

Plasztikcsontvázak zörgetése

szept 09

Hogy folytassam az előbbi gondolatmenetet, számolni sem tudom, hány újságíróval közöltem a mai nap, hogy a Fidesz csontvázbizottsági jelentéséről sem szeretnék nyilatkozni. Itt sem ér meg többet egy bekezdésnél, de a további magyarázkodás helyett inkább leírom, miszerint nem kívánom a végtelen csontvázkeresési cirkuszt azzal legitimálni, hogy folyamatosan vitatkozom az önmagukat ismétlő, egyre értelmetlenebb és nevetségesebb állításokkal. Már én magam is unom a saját hangom, amikor újra és újra elmagyarázom, hogy például az adóbevételekben mutatkozó visszaesést már mi magunk az év elején kimutattuk és ezért zároltunk 150 milliárdnyi tartalékot és tettünk félre még további 50 milliárdnyi megtakarítást a kamatkiadásokból. Vagy hogy a közlekedési vállalatok adóssága nem számít be az éves költségvetési hiányba, az idei finanszírozási igényt pedig folyamatosan számoltuk, s ugyancsak tartalékokat képeztünk rá. Eközben tájékoztattunk is a kockázatokról mindenkit, mialatt a BKV támogatási szerződését vagy a MÁV üzleti tervét, de akár a Malév pénzügyeivel kapcsolatos kimutatásokat is volt alkalma a Fidesz szakértőknek már tavasszal közvetlenül átbogarászni. Az olyasfajta műcsontvázakat, mint például a Forma 1 jogdíjának nyári forintgyengülés miatti megdrágulása, amit igazán nem illendő az előző kormány nyakába varrni, vagy például egyes intézmények többlet áfa befizetései, amit furcsa módon csak kiadásként, s költségvetési bevételként nem vesz figyelembe a számítás, csak azért érdemes megemlíteni, hogy ezzel is érzékeltessem az anyag szakmai minőségét és színvonalát. Mert persze hasonlóan gyors és tömör cáfolatot lehetne elmondani minden más tételről is, legtöbbjéről már számtalanszor meg is tettem.

A csontvázjelentés valójában semmi újat, a már eddig is zavaros vádakhoz képest semmi értelmes állítást nem tartalmaz, csak olyan kockázatot, ami vagy nem valós, illetve semmi köze a 2010-es költségvetéshez, vagy a korábbi kormány már kimutatta és kezelte. Másrészt viszont tudatosan, mondhatni trükkösen kihagy minden olyan tételt, ami összességében többszáz milliárdos pozitív irányú eltérést mutatott az eredeti költségvetési előirányzatokhoz., legyen szó akár a zárolt tartalékokról, akár a megtakarított kamatkiadásokról, akár a magányugdíjpénztári rendszerből származó, szintén csaknem százmilliárdos bevételekről. S persze az írás szemérmesen hallgat arról, hogy a költségvetésen a legnagyobb lukakat vélhetően messze az új kormány gazdaságpolitikai baklövései által okozott forintgyengülés és kamatemelkedés ütötte. Valójában ugyanis a helyzet az, hogy az általunk is számításba vett és bemutatott kockázatokra ugyancsak általunk félretett tartalékok jelentős részét valószínűsíthetően felemésztette a jelenlegi kormány számlájára írható árfolyamveszteség és kamatkiadási többlet. A hivatalos kormányzati kommunikáció persze most igyekszik úgy tenni, mintha fedezet nélküli kockázatokat talált volna a költségvetésben, pedig néhány hónapja a fedezet és a tartalékok még megvoltak, csakhogy azt sikerlült 100 nap alatt olcsó szabadságharc-imitációkra elszórni. Magyarán a pénzügyi egyensúly megtartásához nem elhúzódó csontvázkeresésre, hanem éppen arra a fajta politikai kijózanodásra lenne szükség, amire az utóbbi napokban a kormány költségvetési elképzeléseiről beszélő egyes állami vezetők szerencsére ígéretet tettek. Vélhetően ebből a kijózanodásból fakadó esetleges választói kiábrándultság érzését szeretné elnyomni a mesterségesen legyártott plasztikcsontvázak újbóli megzörgetése. Talán mindenki megérti, hogy az effajta hangeffektek produkálásában én viszont nem szeretnék részt venni.

 
76 komment

Kategória: Költségvetés, Malév

 

Tagek: , , , , , ,

 
« Korábbi hozzászólások
 

  1. Oszkó Péter

    2010. szeptember 14. kedd. at 12:40

    floppy, lényegében magadat cáfolod, tehát alig kell hozzá tennem valamit, de azért néhány mondatot kiigazítanék.

    Először is 2010 elején még nem az új kormányt, hanem csak a széles politikai felhatalmazást és ezáltal a széleskörű cselekvési lehetőséget árazták be a befektetők. Volt alkalmam számos nagy alapkezelővel beszélni, mindegyikükben megvolt a bizonytalanság, hogy mi fog történni a Fidesz gazdaságpolitikai szempontból értelmezhetetlen kampánya után, de bíztak benne, hogy a nagy többség kedvező pályát eredményezhet. Megjegyzem, én győzködtem őket személyesen, hogy nem kell a kampányhangulattól megijedni, jó szakpolitikusok vannak a Fideszben, akik a választások után tudják, hogy mit kell tenniük. Nem lett aztán személyesen kínos, hogy továbbra is a ráolvasásos gazdaságpoltika és a csontvázkeresés dominált, magyarázkodhattam több helyen is az első megnyilatkozások után. Ehhez képest a választás előtt a mi kormányunk időszakában már bőven tombolt a görög válság, a forint és a hozamok mégis stabilan ellenáltak neki. Meglehetősen egyértelmű, hogy a kiszolgáltatottságunk az új kormány idején állt be (nem a megválasztásától, hanem attól kezdve, amiko beszélni is kezdtek).
    Ezért van az, hogy a választási eredményeknek még pozitív hatása volt a hozamokra és a forintra is, az első megszólalások viszont már beszakadásokat okoztak és azóta sem sikerült az eredeti pályára visszaállnunk, illetve először talán a hozamokban leszünk képesek, ha a kormány tartja a múltheti fordulat utáni kommunikációs irányt. Viszont felhívnám a figyelmed, hogy a kamatterheket igen jelentős mértékben befolyásolja a forintárfolyam is, tehát nem elég a hozamokat figyelned, hiszen a devizában denominált államadósság kamatterhe meredeken emelkedik, ahogy gyengül a forint.
    Ami pedig a hozamokat illeti, még a legutóbbi állampapír kibocsátás sem oldott meg mindent ebben a tekintetben, pedig az már a kommunikációs kurzusváltás után volt. Ne felejtsük el, hogy a múltheti bejelentések előtt volt egy katasztrófális állampapír kibocsátási kísérlet alig látható kereslettel és szakadó hozamokkal, illetve naponta új történelmi mélyponton volt a HUF/CHF árfolyam, ezt követte az elígérkezés a fegyelmezett költségvetési politikára, ami némileg megnyugtatta a forintot és visszahozta a keresletet az állampapírpiacra. Azért érthetetlen az érvelésed, mert Magyarország legutóbbi hónapjai laboratóriumi példáját adják annak, hogy rossz kommunikációval hogyan lehet azonnal mesterségesen rontani az ország és a költségvetés finanszírozási feltételeit, legfeljebb augusztusban kaptunk egy kis haladékot, amikor a piacok nyári szabadságukat töltötték.
    A DKJ piac pedig ebben a tekintetben irreleváns, mert a rövid papírok mindig is elmentek, az ország rövidtávú hitelképességében mindig is bíztak a hitelezők, a hosszabb távú gazdaságpolitikával és adósságpályával voltak aggályaik. A DKJ piac még 2008 októberében és azt követően is folyamatosan ment, ha ez lenne a mérce, akkor abban az időszakban is minden rendben volt.
    Amit pedig arról írtál, hogy a Fidesz átmeneti baklövései rég a múlthoz tartoznak, abban bízzunk, hogy igaz. Az elmúlt hét megszólalásai tényleg 180 fokos fordulatot vettek, az imént olvastam Varga Mihály tegnapi arénás beszélgetésének rövid leiratát a portfolio-n, lényegében minden szavával egyetértek (bár biztos volt kényszeres csontvázazás is a műsorban, de azt már a portfolio sem tartotta említésre méltónak). Szóval ha ebben az irányban bontakozik ki egy értelmes gazdaságpolitika, akkor én sem fogok senkit kritizálni. És remélem, hogy a nevetséges csontvázhisztéria is abba marad egy idő után, mert legyünk őszinték, kevés országnak van olyan arányban egyensúlyban manapság a költségvetése, mint amilyen egyensúlyi költségvetést a Fidesz tőlünk átvett, tehát nem sok valós okuk van arra, hogy pont ebben a témában kötekedjenek. Ráadásul háttérbeszélgetésekben ezt ők is elismerik, sőt, mint Orbán Viktortól hallottuk, olykor még nyilvánosan is világbajnok teljesítménynek nevezik.

     

  2. Gaál Csaba

    2010. szeptember 14. kedd. at 12:56

    Csak hogy lássuk, miről beszélünk (át kell váltani grafikon nézetbe):
    http://www.akk.hu/benchmark1.ivy?public.cat-sys-24C8C719-3AFD-433C-A0C7-37D3FCF31DE5-filtergroup=datum_flt

     

  3. Oszkó Péter

    2010. szeptember 14. kedd. at 13:28

    Utolsó gondolatommal kapcsolatban javaslom még ezt a cikket: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/09/14/zarszamadas/ A Fidesz néha kiesik a szerepéből és önkéntelenül is megdicsér minket. Ha így folytatjuk, és részben elismerik, részben követik is az általunk kialakított pályát, a végén még a nyilvánosság előtt is összebékülünk :-)

     

  4. nagyi

    2010. szeptember 14. kedd. at 14:30

    Tisztelt Oszkó Péter!
    Nagyra értékelem és becsülöm az Ön tudását. Kár, hogy jött a választás s így Ön nem tudott tovább tevékenykedni.
    Szociális érzékenységét már megmutatta az elmúlt időszakban.
    Kérem, keressen meg a saját e-mail címemen, mert biztos tud jó ötletet adni. Köszönettel nagyi

     

  5. floppy

    2010. szeptember 14. kedd. at 15:37

    Hát én továbbra is csak azt mondom, hogy a tényeket a maguk valóságában kell bemutatni:

    Tehát nem igaz az az állítás, hogy májustól a Fidesz-kormány alakulása miatt gyengült az árf, nöttek a hozamok. Hanem azért történt ez meg, mert a görög válság ekkor fordult át, a junk leminösítésnek köszönhetöen EU-s pénzügyi válságba. El lehet olvasni, hogy a görög válságra május elött semmiféle reakciója nem volt a pénzügyi világnak, hanem az pont a Fidesz-kormány megalakulására esett. S a nemzetközi contagion folyamatát és következményeit már a Fidesznek kellett elvinni.

    Despite the crisis, Greek government bond auctions have all been over-subscribed in 2010 (as of 26 January).[31] According to the Financial Times on 25 January 2010, “Investors placed about €20bn ($28bn, £17bn) in orders for the five-year, fixed-rate bond, four times more than the (Greek) government had reckoned on.” In March, again according to the Financial Times, “Athens sold €5bn (£4.5bn) in 10-year bonds and received orders for three times that amount.”

    Downgrading of debt

    On 27 April 2010, the Greek debt rating was decreased to the first levels of ‘junk’ status by Standard & Poor’s amidst fears of default by the Greek government. Yields on Greek government two-year bonds rose to 15.3% following the downgrading.Some analysts question Greece’s ability to refinance its debt. Standard & Poor’s estimates that in the event of default investors would lose 30–50% of their money.Stock markets worldwide declined in response to this announcement.
    Following downgradings by Fitch, Moody’s and S&P,Greek bond yields rose in 2010, both in absolute terms and relative to German government bonds.Yields have risen, particularly in the wake of successive ratings downgrading. According to the Wall Street Journal “with only a handful of bonds changing hands, the meaning of the bond move isn’t so clear.”As of 6 May 2010, Greek 10-year bonds were trading at an effective yield of 11.31%.

     

  6. floppy

    2010. szeptember 14. kedd. at 15:59

    Még néhány tétel:

    1. Az ország kiszolgáltatottsága nem a Fidesz-kormány színrelépésekor állt be, hanem 2008 októbere óta tart, amikor is az Mszp túlélöcsomagért fordult az IMF-hez

    2. Kamatterhek: az éves kamatteher valami 900 milliárd forint, talán 60%-ban devizában denominált (most nem kutatok a pontos számok után). Ezután számolja ki mindenki, hogy mekkora is lehetett 2 illetve 1 hétre egy 2-4%-kal kibillentett árf. hatása. Miközben a hozamok is csak ideig óráig maradtak magasabb pályán, a Fidesz még a görög felárat is levitte azóta.
    Az árf. és a hozamok az eletelt idöszak legnagyobb részében teljesen normális piaci tendenciákat követtek (kivéve azt a két darab eseményt), amelyre a horda erösebben mozgott rá. Na és? 1 hét múlva egy másik horda meg pont az ellenkezö irányba mozgott ugyan ekkorát.

    3. Mindenféle beszakadásról beszélni rekord állampapír kereslet mellett (Minden lejáraton, nem csak 3 hónaposon – ez a tény) , alacsonyabb hozamok mellett több mint megmosolyogtató. Ha meg azt veszem, hogy pl Írországban nincs is Fidesz kormány, (van viszont egy keményen elhatározott megszorító kurzus) s mégis egyes aukciók nagyobb kudarcba fulladtak mint a magyar, akkor nyilvánvaló, hogy megint önmagát lelövö érv hangzott el. Béke poraira.

    4. A HUF/CHF árf, 95%-ban EUR/CHF determináció. Az EUR CHF-fel szembeni árf-át pont annyira mozgatja a Fidesz, mint amennyire Kósa kirobbantotta a görög válságot, vagy ahogy bedöntötte a Wall streetet.

     

  7. Oszkó Péter

    2010. szeptember 14. kedd. at 16:37

    floppy, nem tudom van-e értelme vitatkoznunk, ha te a tartósan 280 forint felett ragadt euró árfolyamot, illetve a 220 körül megragadt CHF árfolyamot úgy értelmezed, hogy csak néhány százalékos kilengés volt, aztán minden visszaállt az eredetibe. A görög válság év elején már tombolt, több elemzés is született eközben arról, hogy a forint mégis ellenálló maradt, bizonyos időszakokban még akkor is, amikor más régiós valuták közben a görög hatásra gyengültek. Sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy a görög események tavasz, azaz május végére nagyjából lecsengtek, addigra elfogadta az unió a mentőcsomagot, tehát a lényegi bizonytalanság megszűnt. A következő bizonytalanság abból fakadt, hogy a piac nem tudta, lesz e még újabb adósságválság, s más ország is válságba kerül-e. Ebbe a hangulatba sikerült a Fidesznek betalálnia az államcsőd víziókkal.
    Ha már az időpontokról beszélünk, ne felejtsük el, hogy a Fidesz nem áprilisban, hanem május végén vette át a kormányzást. Április végén még valóban javában tartott a görög válság, akkor zajlottak a legfeszültebb uniós egyeztetések, ezeken még én vettem részt. De ekkor még a mi pénzügyi mutatóink stabilak voltak, miközben ahogy idézted, a görögök már igazán nagy bajban voltak. Ez rendeződött nagyjából május végére, amikor viszont a tényleges kormányváltás után az első, május végi nyilatkozatokkal a magyaroknak sikerült felfordulást csinálni. Az első árfolyam beszakadás is egyébként a Kósa féle nyilatkozat után volt, akkor került tartósan 280 fölé az euró és azóta sem állt vissza a kormányváltás előtti időszak szintjére. Az általad említett április 27-i napon, amikor szerinted csúcsra járt a görög válság pl. az euró 262 forinton állt, néhány héttel később, a parlament alakuló ülésén is emlékszem, hogy 270 körül volt, és a hónap végére sikerült 280 fölé szakadnia, s most is ott van.
    Persze lehet úgy méricskélni, hogy a már begyengült árfolyamszinthez hasonlítjuk a további gyengüléseket, s aztán magabiztosan megállapítjuk, visszaerősödött a forint, de valójában egy lényegesen gyengébb szinten stabilizálódott, ami tartósan megdrágítja a deviza alapú adósságszolgálatot. Ezek a tények.

     

  8. bobo

    2010. szeptember 14. kedd. at 17:44

    Jótanács: “Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.” :-)

     

  9. jamal

    2010. szeptember 14. kedd. at 19:46

    Hát igen az amiről az index is ír, nem semmi :)

    http://www.parlament.hu/irom39/01062/adatok/altind.pdf

    Szerintem mindenki szerezen be egy példányt, lehet nem lesz ott sokáig :)

     

  10. Gaál Csaba

    2010. szeptember 14. kedd. at 20:20

    A görög válságnak júniusig volt egy áthúzódó hatása Európára, amit a 10 éves hozamok összehasonlító táblázata is mutat: http://www.ecb.int/stats/money/long/html/index.en.html

    A kérdés inkább az, hogy utána Magyarországon miért nem estek vissza olyan mértékben a hozamok, mint máshol a régióban.

     

  11. Oszkó Péter

    2010. szeptember 14. kedd. at 20:38

    Volt itt egy hozzászólás az előbb, amire választ akartam írni, de mire visszanéztem, eltűnt. Remélem valaki vissza tudja majd állítani, mert így nehéz beszélgetni.
    Addig is leírom a gondolataimat előre, mert később már nem lesz elég motivációm. A hozzászóló két alapállítása volt, hogy a görög válság éppen nyárra mélyült el és azóta is tart, mert a görög kockázati besorolás magas szinten ragadt be. Ez persze így van, csakhogy eddig nem ilyen értelemben beszéltünk a görög válságról. Az ugyanis nem Görögország saját finanszírozási válságát jelentette, hanem azt a jelenséget, melynek során ez a fertőzés más, egyébként addig stabil finanszírozási helyzetű országok kockázati felárait is növelte. Ebben a tekintetben irreleváns, hogy a görög hozamok milyen időpontban hogy álltak, a kérdés az, hogy más régiós országok állampapír hozamai hogyan alakultak. Márpedig más régiós országoké nyárra szépen visszarendeződtek, a miénknek pedig nem sikerült, ezt pedig nehéz a görögökre kenni.
    A másik állítás az volt, hogy április 27-én még 262 volt a forint, de utána felszökött 270-re és ott is maradt, majd onnan gyengült volna tovább 280 körülre a fideszes nyilatkozatok miatt. Ezzel szemben direkt lekértem az április 27-ét követő egy hét egyes bankközi árfolyamait, amelyek 263-266-267-es sávban ingadoznak, tehát berobbanásról szó nincs. Mint említettem a parlament alakuló ülésén már 270 környékén vagyunk, de ekkor már hallunk remek ötleteket leendő fideszen miniszterektől arról, hogy hogyan kell majd az összes devizahitelt forintra váltani.
    Egy szó mint száz, meg kell nézni, hogy hogyan teljesített a forint és a hazai állampapír hozamok már régiós országokhoz képest április közepétől mostanáig, és látni lehet, hogy nehéz lenne mindent a görögökre fogni, vagy legalább is valamilyen rejtélyes okból a görögök minket jobban a hatásuk alatt tartanak, mint másokat.

     

  12. floppy

    2010. szeptember 15. szerda. at 08:27

    Euró-forint árfolyam:

    Április 26: 262,91
    Április 28: 272,32

    Forrás: MNB.

    tehát igaz az állítás, miszerint a görög junk leértékelés téríttette a magyar árfolyamot tartósan 270 felé.

     

  13. Oszkó Péter

    2010. szeptember 15. szerda. at 11:39

    floppy, tényleg, annyira tartósan, hogy április 29-én már 268 az árfolyam és április 30-án pedig 266, ha már az MNB statisztikáit nézzük. No ennyit a görög válság tartós hatásáról. Egyébként év eleje óta a forint valóban többször benézett 270 fölé, majd visszacsúszott 260 és 270 közé. Ebben semmi tragikus nincs, nagyjából ezzel a sávval számoltuk a devizázban denominált államadósság kamatterheit. Viszont május végétől már nem tudott visszatérni, hanem 280 fölé csúszott, és lényegesen gyengébb szinten ragadt be. Ez nem az áprilisban kezdődő görög hatás, mert az – mint megállapítottuk – más országokban lecsengett, hanem a saját teljesítményünk. Ha valaki tényleg a valós folyamatokra kíváncsi és nem ürügyet keres arra, hogy úgy tegyen, mintha a kormány nem hibázott volna az árfolyampolitikában, akkor tessék egy napi árfolyamok helyett tartós tendenciákat nézni és összehasonlítani már országok teljesítményével, mert csak így derül ki, hogy mi az amit magunknak köszönhetünk és mi az aminek mindenki az áldozatává vált.

     

  14. floppy

    2010. szeptember 15. szerda. at 13:05

    A görög junk leértékelés azonnali pánikot okozott jónéhány valuta árfolyamban és hozamban. Teljesen természetes, hogy az elsö pánik után jön a megnyugvás. Csak hogy a magyar piacon még megnyugvás sem volt,. mert az nem az, hogy 262 ft után 272 az árfolyam, majd 3 napra 270 alatt marad valimivel, de után, május 4-töl már kizárólag 270 felett van. Ez már trend, ez a piac tartós az ország helyzetéröl.
    Árfolyam május 14-én 275 forint, május 31-én 275 forint . Tehát igazolva van, hogy a nemzetközi pánik mozgatja a magyar piacot, nem pedig a Fidesz.

    Azt pedig nem állítanám (pedig az ellenzéki gondolkodás analógiájára lehetne) hogy az árfolyam tartós gyengüése 262-röl 275-re a leköszönö kormány büne, mert az ö korszakukban ment vége.

    És ezzel együtt azt se lehet állítani,. hogy a június 3-i Kósa beszéd hatása akármilyen drámaian is befolyásolta volna az árfolyam középtávú pályáját, hiszen 1 hét múlva az árfolyam már 280 alatt volt, Eddig tartott az a hatás, amelybe az ellenzék megpróbál görcsösen kapaszkodni, és 100 miliárdokra rúgó hiányt belevizinálni. Rendben, de akkor mi van a májusi árfolyamokkal, az menniybe került akkor a maygaroknak?
    És hát nagyjából 4 árfolyam ugrás történt a Fidesz kormányzás alatt, ebböl 2 az ö megnyilvánulásukhoz társítható, a többi nem. Az ö hatásuk is kiment 1 hét alatt, átlag 1-2%-os gyengülést maga után hagyva. Hát aki ebbe nemzethalált magyaráz bele, annál teljesen világos, hogy nem ért a dolgokhoz. Ennyi volatilitás egy nap alatt is történhet. Teljesen világos a hozzáértök számára, hogy nincsen ténybeli tartalma annak az állításnak, hogy a beállt gyengébb árfolyam akármelyik kormány (Mszp, Fidesz) számlájára írható lenne. Sokkal inkább írható annak a számlájára, hogy akámiyen deficit mutatója is van meg lesz az országnak, a befektetök tudják, hogy a következö években a beígért hiány tartása óriási reálgazdasági veszteségekkel fog járni. Magyarország ezzel megint le fog maradni, ezt a hozam görbe is mutatja.
    Úgy hogy az egykor szajkózott szocialista mondást (beledöglünk az erös foriintba) kissé átalakítva tényleg el lehet mondani: Beledönglünk a hiánycélba!

     

  15. Gaál Csaba

    2010. szeptember 15. szerda. at 13:42

    Floppy, szerintem senki nem vizionál nemzethalált, legfeljebb többen azt állítjuk, hogy a kommunikációs hibák, a kettős beszéd egyébként elkerülhető költséget okoztak az országnak. Ha egymásra vetíted a térségbeli devizaárfolyamok idei alakulását a január 1-jei állapotot 100-nak véve (sajnos a Bloomberget nem tudom ide belinkelni), akkor világosan látszik hogy az egyébként nagyfokú együttmozgás mellett júniustól kezdőden szétváltak az irányok. Nehéz ezt mással magyarázni, mint az új kormány tevékenységével.

    Egyébként májusban már a kormány hivatalba lépése előtt sikerült némi aggodalmat kelteni a devizahitelek átváltására vonatkozó tervekkel, amelyek mára szerencsére megszelídülni látszanak. Azokat a kilengéseket pedig, amelyekről te is beszéltél, épp olyan nyilatkozatokkal, tettekkel sikerült utóbb lecsillapítani, amelyek az eredeti hiánycélok elérésésének garantálálására vonatkoztak. Miért nem lehetett akkor egyből ezzel kezdeni? Miért kellett ehhez önsorsrontó módon ronatni a piacok nehezen megszerzett bizalmát?

    Ami pedig a “beledöglünk a hiánycélba” megjegyzésedet illeti, Csehország épp ma bocsátott ki egy újabb 2019-ben lejáró kötvényt rekord alacsony hozam mellett. Az ok: a jobboldali Necas-kabinet eltökélt a deficit csökkentése mellett (pedig nekik jóval alacsonyabb adósságuk van), és a piacok díjazzák ezt a következetességet. Szerintem az olcsóbb finanszírozás nem árt a gazdaságnak, de mondd, ha másképp gondolod.

     

  16. stivi

    2010. szeptember 15. szerda. at 17:20

    A Forma 1-el kapcsolatosan lenne egy megjegyzésem. Tavaly júliusban az Önkormányzati Minisztérium kiadott egy MTI közleményt, hogy Oszkó úr és Varga úr minisztériuma nem fogja támogatni a F1 jogdíjak további folyósítását.
    Alig pár napra rá újabb hír jelent meg, miszerint a kormány felhatalmazza Varga úr minisztériumát, hogy 2016-ig szerződést hosszabbítson Ecclestonnal. Majd Varga júli. 26-án ünnepélyes keretek között, mintha Eccleston tenne nekünk szívességet a rendezés lehetőségéért, aláírta a szerződést. Jó lenne tudni mi történhetett pár nap alatt, hogy ilyen gyökeresen megváltozott az Ön véleménye is. Ugyanis jó néhány elemző közgazdász osztja az Ön első véleményét, miszerint a F1 nem nyereséges az országnak, jó lenne mielőbb kiszállni belőle. Írna erről, hogy mi a véleménye? Nagyon kíváncsi lennék rá.
    Őszinte tisztelője: Stivi

     

  17. cirbolya

    2010. szeptember 16. csütörtök. at 11:21

    Csaba mondandóját alátámasztó cikk: http://vg.hu/penzugy/befektetes/a-piac-nem-csak-buntetni-tud-kifizetodo-lenne-a-cseh-pelda-kovetese-327068
    a szerző éppen a cseh példát emlegeti, mint követendőt. két legfontosabb megállapítása: A fiskális fegyelem kifizetődő – már rövid távon is. Hiteles fiskális programmal a finanszírozási költségek erőteljesen leszoríthatók.

     

  18. floppy

    2010. szeptember 16. csütörtök. at 13:38

    Csaba

    Miért hozol te fel példának a 2010 január-április idöszakaszt? Már 2002-2008 között megtanulta minden magyar közgazdász, hogy amíg nincs robbantó esemény a piacokon, – akármekkora válságjelenségekkel is terheltek az egyes szereplők – addig nincs is érdemi reagálás, nincs érdemi szegmentálás sem az árfolyammozgásokban sem a hozamokban. Sőt, hosszú ideig a gyakorlat teljesen ellentétesen mozgott azzal, mint amit az elméletet kimondott.
    Mint tudjuk, a 2010 január-április szakaszban sem volt semmi robbanás, akármilyen válságjelenségek is voltak. A világ április végén pánikolt be és robbantotta a mutatókat és tette ezeket tartósan gyengébb szintre. És nem csak Budapesten hanem szerte Európában, csak gondolom ha azt akarod bizonygatni, hogy mindenről a Fidesz tehet (ezért sugallod, hogy már májusban is ott volt a Fidesz! – mikpözben még csak nem is legyintett senki sem, hogy mit filozofálnak össze örömükben) akkor nem ír, spanyol, görög és egyéb tömeges példákkal fogsz jönni, hanem azzal ami passzol az elképzelésedbe, például egy csehvel. Miközben már maga az az állítás is téves, hogy Magyaro-t régiós szinten kell más országhoz hasonlítani. Ez 2008 októbere óta köztudott tévedés, ekkortól ugyanis már nem régiókban szegmentálják az orzságokat, hanem kockázatokban. Akik tehát IMF lélegeztető gépen vannak egy csapatban (Magyaro, Pakisztán) azon csapatnak eleve nem Csehország és Kína a viszonyítási pontja, hanem önmaga, vagy a hasonló kockázatú országok. 2010 április végétől a magas kockázatú országok csoportja kibővült, na megint csak nem Csehországgal. Ha valaki ezzel nem ért egyet, akkor javaslom adjon egy magyarázatot arra, hogy mitől lehet egy lapon említeni (mondjuk a 3 hónapos T-Billt alapul véve) Cseho-t a maga 1,8%-os kamatszintjével és Magyarországot az 5,60%-kal.
    És a“bizonyítási” kísérleteknél azt sem értem, hogy ha Magyaro-nak már 2011-ben 3% alatti deficitje lesz, de Csehországnak jó ha csak 2013-ra, akkor a kamatszint miért nem fordított?
    Nyilván azért, mert a reálárfolyamnak, reálkamatszintnek teljesen más a közgazdasági definíciója mint hogy elkötelezett vagyok-e deficit csökkentés mellett vagy nem. A te ok-okozati módszereddel nem csak hogy nem, tudod megfejteni az adott mutatókat, hanem teljesen ellentmondanak a mondanivalódnak.

    És persze ignorálhatod, hogy az az általad említett “önsorsrontó” 3 hónapban összesen nem tartott 2 hétig sem a felhajtás a Fidesz miatt és azt is lehet ignorálni, hogy mit is jelent az önsorsrontás abban, hogy az árfolyam a májusi 275 helyett most 281, de nem akarom elvenni senki kedvét, hogy azt higgye, hogy ezen múlik egy ország növekedési potenciálja.

     

  19. Gaál Csaba

    2010. szeptember 16. csütörtök. at 14:52

    Floppy, most nincs időm részletesen válaszolni, de kíváncsiságból megnéztem április 1-től a forint és a pakisztáni rúpia árfolyamát (mert hogy szerinted velük kéne összehasonlítani minket): a forint 6,8 százalékkal gyengült, a rúpia pedig 2 százalékkal erősödött.

    A májusi nyilatkozatokat pedig csak azért említettem, mert te kérdezted előző hozzászólásodban, hogy mi van a májusi árfolyamokkal. Hidd el, nincs olyan fóbiám, hogy a Fideszre fogjam az összes árfolyammozgást.

    A többit majd később.

     

  20. Gaál Csaba

    2010. szeptember 16. csütörtök. at 20:41

    Floppy, szóval szerintem abban nincs vita köztünk, hogy egy válság kitörése súlyosabban érint egy sebezhetőbb országot, és az eltérő fundamentumok ilyenkor mutatkoznak meg igazán. Ezért nagyobbak a piaci kilengések is. De nem csak a negatív hírek okoznak kilengéseket. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy ha egy kormány hiteles módon azt kommunikálja, hogy elkötelezett a hiány és az adósság csökkentésére, akkor azt a piacok honorálják. Magyarország esetében is több példa volt erre, amikor végre sikerült felhagyni az elbizonytalanító kommunikációval, és kőbe vésni a hiánycélokat. Ilyenkor a magyar állampapírok és a forint is képes volt jobb teljestményt nyújtani a régiós átlagnál. Most például a 2011-es 3 százalék alatti hiánycél megerősítésével a magyar papírok már olcsónak látszanak, veszik is őket, esnek a hozamok. Bár némely elemzésben még vannak kételyek, de talán idővel sikerül elfeledtetni ezt az időszakot, és ismét felépíteni a feleslegesen kockára tett bizalmat.

    Csehország természetesen eltérő alapokkal rendelkezik, mint Magyarország, a térséget mégis a legtöbb elemzésben egységként kezelik a befektetők, tehát érdemes nekünk is ezt tenni. Talán nem véletelen, hogy a régiós valuták az esetek legnagyobb részében együtt mozognak, legfeljebb a kilengések mértéke tér el (szemben például az előző kommentben említett Pakisztánnal, amelynek devizaárfolyama szinte a tükörképe a forinténak). Az igazán érdekes momentumok épp azok, amikor valamelyik régiós ország árfolyamai szembemennek az átlagggal, mert ezeknek belföldi okai lehetnek. (A fordított kamatszintet remélem csak viccnek szántad, mert nyilván tudod, mennyi más dolog is meghatározza azt.)

    Önsorsrontásnak azt nevezem, hogy nem két hétig tartott a felhajtás, hanem csak most kezdenek megnyugodni a kedélyek egy teljesen felesleges és drága elbizonytalanítás után, amellyel a kormány a saját mozgásterét szűkítette be. És még egyszer mondom: a többi térségbeli deviza nem gyengült, hanem erősödött eközben, a lengyel és cseh kötvényhozamok pedig – velünk ellentétben – visszatértek az áprilisi mélypontokra vagy az alá (erről itt egy összehasonlító grafikon a VG mai lapvezető cikkéből: http://www.vg.hu/penzugy/tokepiacok/olcso-lett-az-allampapir-327683 )

     

  21. floppy

    2010. szeptember 17. péntek. at 10:31

    Csaba

    A cseh valuta Európa második legjobban teljesítő valutája! Nem lehet az IMF beteg Magyarországot a régiós társaként beállítani. Még 10 évvel ezelött is jobb volt a performanca a cseheknek, de akkor a régiós definíció még igaz volt. Hogy mára hova jutottunk, azt nem is érdemes megemlíteni sem.
    Ma már Románia, Bulgária és Albánia, meg Koszovó az ún. régiós társunk.

    A valuta mozgásról tudnivaló, hogy a napi trade weigted árfolyamokkal nem lehet semmi fundamentumot megmagyarázni. Csak nagyon hosszú idősorokkal. És azokon is csak azt állapíthatja meg az ember, hogy sosincs egyensúlyi érték, hanem csak akörül mozgó (helyenként szélsőséges) értékek, illetve hogy a reálegyensúlyi értékek körüli mozgás sokszor csak jelentős idökéséssel áll be. Esetleg akkor se hosszabb időre. Tehát én ne ragadnék le ennél a majdhogynem inkompetens harcnál, hogy 3 hónap alatt 2 %-ot gyengült a valuta, mi van itt kérem?
    Naponta, hetente, havonta hangulat van csak, s abban egyetértek veled, hogy most hiánycélra koncentráló hangulat van, amiben kétszer betett a Fidesz. De ez csak rövid ideig tartó csorda reakció volt, s az évvégétől már egészen ás lesz a probléma.

    A nagy probléma ugyanis az, hogy a tévesen felvállalt hiánycéllal beállíthatjuk a 2,8%-ot, de ezzel a reálgazdaságot meg lenyomjuk az 1-2%-os GDP növ. pályára. Ha az eladósodási képletbe a számlálóba beírod a -2,8%-ot, a nevezöbe meg az 1-2%-ot, akkor azt tudattad a világgal, hogy menthetelenül növekvö adósságpályán mozogsz illetve menthetelenül lemaradó GDP pályán vagy a konkurenseidhez képest. Következmény: jön a következő korrekció, a valutádnak tovább kell gyengülni. Saját magadat szúrtad tehát hátba a túlzott fiskálsi szigorral.
    Szerencsétlen Matolcsynak persze hazudni kell, hogy 2011-ben meg utána száguldani fog a GDP – mert ha a befektető hangulat holnaptól már nem a hiánycélra hanem a GDP növekdésre orientáodik akkor jön csak a nagy probléma. A növekedés persze nem fog jönni, illetve csak halványan, elképzelhető, hogy stagnálni fog Japán módra, de akkor már verheti a fejét az ember, hogy mi értelme volt ennyire lehüteni a gazdaságot.

    És ekkor az embernek azt kell mondania, hogy akkor inkább pár tizedszázalékponttal magasabb hiány de akkor magasabb GDP növekedési potenciál, Amit nem 2-3 multi hirtelen gyárbővítése hamisít felfele, hanem 98%-nyi arányú (vállalkozások száma alapján) kkv vállalkozások.
    De 2010-ben már késő lesz ehhez a felismeréshez. Az egydimenzionális prioritással tervezett gazdaságpolitika megbosszulja magát.

     

  22. Oszkó Péter

    2010. szeptember 17. péntek. at 10:54

    floppy, azt hiszem kicsit (vagy nagyon) túl van dimenzionálva annak a kb. 200 milliádnak a növekedési hatása, amellyet egyenlegjavulásként el kell érni a jövő évi költségvetésben, hogy tartani tudjuk a konvergenciapályát. Nem gondolhatod komolyan, hogy 200 milliárddal nagyobb hiánytól ugrana hirtelen duplájára a növekedés, s anélkül pedig lecsúszó pályára kerülünk. Az ilyen költségvetési kiadásoknak egy jelentős része még jobb esetben sem teremt piacot a hazai vállalkozásoknak, hanem importra és nem belső növekedésre megy el. Azaz nem, hogy multiplikátor hatása nincs, de jóval nagyobb arányban növeli az adósságot, mint ahogy a gazdaság növekedését gyorsítja.
    A külső elemzések sem önmagában a konvergencia pálya miatt aggódnak, hiszen arról már egy évvel ezelőtt konszenzus volt, hogy ezen a pályán 2011-től már csökkenő államadóssággal számolhatunk. A kifejezett aggodalom annak szól, ha a költségvetési egyenleg tartása érdekében egyértelműen a növekedést tartósan lelassító intézkedéseket vezet be a kormány, ahelyett, hogy belefogna azokba a szerkezeti reformokba, amik rövid távon lehet, hogy minimális arányban (max. 200 milliárddal) csökkentik a belső fogyasztás, de már középtávon javítják a potenciális növekedést és a termelékenységet. Ha idén nyáron a választások után radikális közlekedési és önkormányzati reformba kezdett volna a kormány, akkor további erőfeszítés nélkül tarthatná a konvergenciapályát és nem kéne tartós növekedési veszteségekkel számolnia, sőt érdemben javítani tudná a potenciális növekedést, a termelékenységet stb.. Ehelyett jött a populista bankadó, ami viszont jó időre visszafogja a hitelezést, a beruházásokat és ezáltal elhúzódó növekedési veszteségeket okoz, s emellett lelassultak a szerkezeti reformok (bár most már legalább elkezdtek beszélni róla). Ha valaminek, akkor ennek van negatív hatása a kilábalásra, a potenciális növekedésre és az adósságpályára. Nagyjából ezt találod egyékbént a komolyabb külső elemzésekben is.

     

  23. Gaál Csaba

    2010. szeptember 17. péntek. at 12:09

    Floppy, elérkeztünk hát az “örök” vitához: a deficit/GDP arányszámban a számlálót csökkentsük, vagy a nevezőt növeljük. Én azok véleményét osztom, akik szerint a deficit növelése nem eredményezi automatikusan a GDP olyan mértékű növekedését, amely fenntartható módon mérsékelné ezt a mutatót. Még akkor sem, ha beruházásra megy a deficitköltés, nem pedig fogyasztásra.

    De mondjuk, hogy ez egy érdekes elméleti kérdés, amelyről érdemes szakmai vitát folytatni. Még akkor is ott van három tényező, ami miatt itt és most mégsem látom értelmét ennek. Az első és legfontosabb a külső környezet: a világ most a deficitekre fókuszál, tehát nem lehet büntetlenül szembemenni ezzel a trenddel. A másik, hogy a magyar gazdaság kicsi, nyitott, eladósodott, tehát bármiféle lazítás a GDP érdemi növelése helyett a sérülékenységet emelné. A harmadik a track record. A magyar gazdaságpolitika a múltban mindig megmagyarázta, hogy miért indokolt deficitet növelni, miközben a szerkezeti reformokat rendre elmulasztotta, aminek most fizetjük az árát. Ha úgy tetszik, egyetértek Orbán Viktorral, hogy véget kell vetni a “húzd meg, ereszd meg” politikájával, noha ő nyilván csak a mondat első fele miatt mondta ezt.

    Ezzel együtt nem hiszem, hogy eleve kudarcra lennénk ítélve a GDP-növekedést illetően. A jó szerkezetben végrehajtott kiigazítás akár rövid távon is képes emelni a potenciális növekedési rátát. Érdemes elolvasni, mit írt erről Alberto Alesina professzor, idei is belinkelem az erről szóló cikket: http://www.vg.hu/velemeny/elemzes/akar-a-felelos-kormanyzassal-is-lehet-nyerni-314957

    Ehhez persze szemléletváltás kell. Például megszorításnak nevezni a megszorítást, ahogy azt mondjuk a cseh koalíció hátom pártja közül kettő is tette az idei kampányban. Mert a csehek teljesítménye nem valami csoda eredménye, hanem például ilyeneken is múlik. Hogy a politikai elit például mennyire képes mintát állítani a hosszútávú, felelős gondolkodásban. Az úgy nem fog menni, ha a kormány hoz egy növekedést visszafogó adóemelést, majd arra fogja a várt növekedés elmaradását, hogy akarata ellenére be kellett tartani a hiányélt (mert nyilván ez lesz a magyarázat majd).

    Abban egyébként egyetértek, hogy jó lenne, ha a gazdaság duális szerkezete enyhülne, és nem csak az exportra termelő multik húznák a GDP-t. A kormány valóban sokat tehet ezért. De nem a deficit növelése révén, hanem az unalomig ismételt intézkedésekkel, amelyek javítják az üzleti környezetet, megszüntetik az állami pazarlást, csökkentik a finanszírozás költségeket, és mérséklik a hazai kkv-k kiszolgáltatottságát.

     

  24. Judit

    2010. szeptember 17. péntek. at 15:00

    Vicces és jellemző. :)

    http://nol.hu/lap/allaspont/20100916-egy_duzzogo_igen

    “a Matolcsy féle nemzetgazdasági minisztérium által benyújtott dokumentum szinte semmi kivetnivalót nem talált.

    A szöveg hideg szenvtelenséggel vette sorba a költségvetés születését és végrehajtását megelőző, illetve kísérő kényszereket, és nyugtázta (nevek nélkül természetesen), hogy a Gyurcsány-kormány által kialkudott IMF/uniós hitelcsomag, valamint a Bajnai-kormány kiadáscsökkentő intézkedései „jelentősek” voltak, s hogy nélkülük nem lett volna lehetséges a gazdasági-pénzügyi rendszer (benne a forint) stabilizálása, vagy épp a költségvetés finanszírozása. Még az „Út a munkához” programról is talált a

    Gyanítom, kevesen tudják, hogy a szóban forgó előterjesztés szövege – hogy milyen hányadában, meg nem mondom, de a gerincet tekintve vitathatatlanul – még a Bajnai-kormány apparátusában készült, minthogy a költségvetési fejezetek gazdáinak már tavaszelőn, még jóval a választások előtt el kellett készíteniük a maguk „zárszámadását”. Ilyenformán az Orbán-kormány, illetve Matolcsy minisztériuma „megörökölte” a zárszámadást. Aztán homokszem került a gépezetbe. A Bajnai-kormány szakapparátusa, mint tudni, kicserélődött.

    Lehetséges, hogy az új emberek, akik éppen csak ismerkedni kezdtek hivatalukkal, nem vették maguknak a fáradságot, hogy átfésüljék és legalább minősítésében, hangulatában módosítsák a 166 oldalas szöveget? Talán el se olvasták? Nagyon is lehetséges. Emellett egyetlen érvet tudok felhozni: a fideszes képviselők meghökkenését, mely, gyanítom, nem volt kisebb, mint a szocialistáké. Az elmúlt hónapok verbális fegyverropogása után tudniillik minden egyebet elvárhattak kormányuktól, csak azt nem, hogy egy „romokban heverő ország” képe helyett a beterjesztett zárszámadási törvényjavaslat legitimálja a Gyurcsány, de főként a Bajnai-kormány lépéseit.”

     

  25. tunde04

    2010. szeptember 17. péntek. at 20:15

    Judit!

    Ez szép volt, és főleg “értelmes”!! :D

     

  26. emeseszabo

    2010. szeptember 17. péntek. at 20:54

    Kedves floppy! Azt gondolom, hogy a tényeket mindig lehet úgy darabolni, hogy abból azt lássuk amit szeretnénk. Ezt a vitát 4 év múlva zárjuk le a következő mutatókban: EUR/HUF, CHF/HUF 2008-2014, A lakosság megtakarításai fenti évekre abszolút értékben, ezen belül esetleg a nyugdíj jellegű előtakarékosság még lehet érdekes. Az egy főre jutó GDP és ennek változása az EU átlagához. Az egy főre jutó átlagjövedelem, átlag adóterheléssel csökkentve, szoc kiadásokkal növelten, euróban és hasonlítva az EU átlagához.
    Szerintem kezd el gyűjteni az adatokat és figyelj. Nem tudom miből élsz, de kívánom neked, hogy 2014-ben én sokkal jobban érezzem magam, a fentiek tükrében.
    Kedves Oszkó Péter!
    Éreztem, hogy valamihez értesz, mint miniszter, főleg csak okkal beszélsz! Szerintem a hétköznapi embereknek tarts előadásokat, mert megérdemlik a tisztánlátást…. És ettől még jó magyarok maradhatnak… emese

     
« Korábbi hozzászólások