ERROR

The requested URL could not be retrieved

The following error was encountered while trying to retrieve the URL: http://file-fast.com/?

Access Denied.

Access control configuration prevents your request from being allowed at this time. Please contact your service provider if you feel this is incorrect.

Your cache administrator is root.


Bizottságosdi « Oszkó Péter
RSS
 

Bizottságosdi

okt 20

Illusztrációként mutatom be az alábbi levélváltást, ami jól mutatja, hogy a közéleti vitákban egyébként fontos, és a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából is kritikus problémakörök kibeszélését hogyan használja a jelenlegi kormány még mindig olcsó és manipulatív politikai haszonszerzésre, s hogyan okoz ezzel újra és újra hosszabb távon elkerülhetetlen gazdasági és társadalmi károkat. Az alább csatolt PDF fájl egy meghívó bizottsági meghallgatásra Papcsák Ferenctől, amely alatt az e-mailen elküldött válaszlevelem található, türelmes olvasóknak tanulságos olvasmány. Egyébként pedig egyre erősebb bennem a gyanú, hogy az ilyesfajta alacsony szellemi színvonalú politikai akciókkal, vagy akár Budai Gyula ezzel párhuzamosan folytatott, részben önigazoló, de annál inkább személyeskedő mocskolódásaival arra akarnak rávenni, hogy október 23-án én is csatlakozzam a tüntetők tömegéhez és ilyen köznapi eszközökkel is hangot adjak a nyilvánvaló és már oly sokszor kifejezésre juttatott nemtetszésemnek.

Tisztelt Elnök Úr!

Sajnálattal kell jeleznem, hogy a jövő hét keddi ülésen külföldi tartózkodásomra tekintettel nem fogok tudni részt venni. Ennek igazolására csatoltan megküldöm már korábban megvásárolt repülőjegyem digitális változatát is. A devizahitelezés alakulásával kapcsolatos kérdéseikre egy későbbi időpontban szívesen válaszolok.

Szeretném emellett hangsúlyozottan jelezni, hogy meghívásom a bizottság működési és vizsgálati céljai ismeretében indokolatlannak tűnik és nehezen is magyarázható. Mégpedig azért, mert a 2009-2010-es időszakban saját, meghívóhoz csatolt elemzésük is pontosan kimutatta, hogy a lakossági devizahitel állomány nem nőtt, hanem csökkent, így már a bizottság megnevezése, valamint vizsgálati célidőszaka is vagy rendkívüli felületességet, vagy erős politikai prekoncepciót tükröz. Emellett továbbá fontos megjegyezni, hogy a 2009-2010-es időszakban működő Bajnai kormány volt az első, aki tényleges korlátozó szabályokat alkotott a lakossági devizahitelezés vonatkozásában, továbbá szabályrendszert hozott létre az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozására is. Ezekről a tényekről viszont csatolt elemzésük feltűnő módon hallgat, mintha célzatosan siklana át felette, sőt hamis módon olyan állításokat tesz, mintha szükségesnek tűnő korlátozó szabályokat kizárólag a jelenlegi kormány alkotott volna. Eközben az általunk ténylegesen bevezetett korlátozó szabályokra, továbbá a devizahitelek állományának csökkenésére figyelemmel a meghívóban feltett burkolt, de jelentős mértékben de hamis tényállításokat sugalló kérdések az egyoldalú szerződésmódosítások és a devizahitelek terjedésének akadályozására irányuló kormányzati intézkedések hiányáról a Bajnai kormány időszakára tényszerűen nem alkalmazhatóak, így nem is relevánsak. Távollétemben is nyomatékosan szeretném kérni, hogy előkészítő anyagukat ezen nem mellékes tényekkel szíveskedjenek kiegészíteni, ellenkező esetben a bizottság nehezen fogja tudni elkerülni annak a gyanúját, hogy valójában nem az ország gazdasági pályája és mozgástere szempontjából valóban fontos külső eladósodás tényleges okait kívánja megvizsgálni, hanem pusztán egy előre kitalált forgatókönyv szerinti politikai cirkuszt igyekszik a nyilvánosság számára prezentálni. Fontos, hogy ezen problémakörben végre valós tényfeltárás, érdemi szakértői vizsgálat és elemzés történjen. Ebből pedig annak a nyilvánvaló ténynek is ki kell derülnie, hogy a lakossági devizahitel problémakörben éppen a Bajnai kormány az, akinek nem felelőssége, hanem érdemei mutathatók ki, hiszen ebben az időszakban a nettó lakossági adósságállomány csökkent, az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai korlátozásra kerültek, a további devizahitelezést korlátozó kormányrendeleti szabályok születtek, miközben a devizahitelesek legnagyobb problémáját okozó forintgyengülést és árfolyamingadozást – szemben az azt megelőző és az azt követő kormányzati időszakkal – megfelelő gazdaságpolitikával sikerült visszaszorítani.

Ezen túl távollétemben az alábbi kérdéseket is javaslom megvizsgálni:

1.)    Csatolt elemzésük erősen vitatható módon úgy mutatja be a 2000-es évek elején megalkotott lakástámogatási rendszert, mint ami kizárólag jótékony hatással volt a lakosság hitelfelvételi gyakorlatára, kizárólag növekedést serkentő hatással járt és egyéb kockázatokat egyáltalán nem okozott. Ezzel szemben fontos körülmény, hogy ez a program legalább annyira nem volt fenntartható és hasonló mértékű adósságcsapdába kergette az országot, mint a későbbi devizahitelezés. Szükséges lenne számszerűen kimutatni, hogy a teljes lakástámogatási rendszerből fakadó költségvetési teher 2001-től kezdődően milyen jelentős mértékű államadósság növekedést generált, hiszen ebből válhat nyilvánvalóvá, hogy ennek a programnak nem voltak kisebbek a kockázatai, mint a lakosság önálló adósságvállalásának, csupán a direkt kockázatviselő részben a költségvetés volt, azon keresztül viszont közvetve és hosszabb távon valójában újra az adófizetők. Fontos hatása ráadásul ennek a jelentős államadósság növekedést eredményező programnak, hogy az államháztartási egyensúly veszélyeztetésével maga is hozzájárult ahhoz a pénzügyi stabilitáshiányhoz, mely magasabb forintkamatokat eredményezett, s így végül a devizahitelezés felé terelte a lakosságot. Végezetül érdemes azt is megjegyezni, hogy miközben az eddig jelzett lényeges tényekről a bizottsági meghíváshoz csatolt elemzés szemérmesen hallgat, addig azt közvetve maga is elismeri, hogy a 2000-es évek elején bevezetett lakástámogatási rendszer maga eredményezte jelentős arányban a lakosság hitelre szoktatását, a megtakarítások háttérbe szorulását és a látszólag alacsony kamatok melletti átgondolatlan adósságvállalást. Ennek során a kormányzati politika keretében hitelfelvételre bíztatott adósokat maga a politikai igyekezett lebeszélni az egyéb egyéni vagy makro jellegű kockázatok áttekintésétől, sőt azokat a hivatkozott elemzés még most is igyekszik elfedni, eképpen pedig újfent további pénzügyi károkat okozó, kizárólag politikai haszonszerzést célzó félretájékoztatást folytat. Jogosan tehető tehát fel a kérdés, miszerint a hazai lakosság megtakarítási szokásainak romlását és átgondolatlan hitelfelvételi gyakorlatát vajon nem éppen a 2000-es évek elején kialakított lakástámogatási rendszer indította-e el és tette évekre tartós tendenciává. Ennek pedig szinte elkerülhetetlen következménye volt, hogy már önmagában a program miatt bekövetkező államháztartási hiánynövekedés, az ennek eredményeként kialakuló forintkamat emelkedés és a növekvő államadósság következében szükségszerűen korlátozandó támogatási program nyomán az alacsony kamatozású hitelre szoktatott lakosság reflexszerűen a devizahitelek felé forduljon.

2.)    Kétségtelenül jogos felvetés az előző pontban leírt folyamatok ismeretében, hogy a szabályozói és döntéshozó kompetenciával rendelkező politikai szereplők egy ilyen szerencsétlen, még a 2000-es évek elején bevezetett lakástámogatási rendszerrel megindított eladósodási folyamatot miért nem próbáltak meg időben megfelelő jogi normákkal korlátok közé szorítani. S ehhez bár szükség volt a forinthitelek kamattámogatásának és az egyéb lakástámogatási elemeknek a lényeges szűkítésére, valójában az csupán a devizahitelezés egyidejű korlátozásával lehetett volna teljes egészében eredményes és akadályozhatta volna sikeresen az adósságspirál kialakulását illetve további súlyosbodását. Ismételten szeretném jelezni azonban, hogy ezt a Bajnai kormány megtette, s amíg ezt a bizottság előkészítő anyaga nem ismeri el, sőt a bizottság vizsgálati tematikája és kérdései az ellenkezőjét sugallják, addig az eljárás politikai prekoncepcióját és szándékosan manipulatív célzatait nehéz lesz tagadni. Másrészről egy elfogultságtól mentes vizsgálat a szabályozási korlátok hiányának kérdésében minden olyan szereplőnek a felelősségét vizsgálná, akinek a kritikus időszakban, azaz valójában 2009-ig lehetősége lett volna megfelelő javaslatokat kidolgozni. S ha ebben a felelősség jelentős részét az aktuális kormányok tagjai és szakpolitikusai kell, hogy viseljék, abban bizonyos mértékben osztoznia kell minden olyan politikai erőnek, aki parlamenti képviselettel rendelkezett, de megfelelő garanciális szabályokra vonatkozó javaslat kidolgozását és megtételét mégis elmulasztotta.

3.)    Ha már a bizottság a lakossági devizahitelek problémakörében vizsgálata tárgyává tette a 2010-es év folyamatait is, fontos lenne figyelmet fordítania arra, hogy a 2009 tavaszán a Bajnai kormány által megkezdett és 2010 tavaszáig folytatott sikeres problémakezelést követően a devizahitelesek kockázatai, kitettségük és veszteségük valójában 2010 nyarától nőtt meg jelentősen. A devizahitelesek kárai és kiszolgáltatottsága kérdéskörében egy átfogó és elfogulatlan vizsgálat nem kerülheti meg azoknak a kormányzati megnyilvánulásoknak és akcióknak a kiértékelését, melyeknek közvetlen hatásaként több alkalommal is jelentős forintgyengülés következett be, s melynek negatív következményeit sajnálatos módon a mai napig érezzük. Ezen kormányzati cselekmények sokkal direktebb módon károsították meg a devizahitellel terhelt háztartásokat és rontották jövedelmi helyzetüket, mint minden esetleges korábbi kormányzati szabályozási mulasztás, ha történt is ilyen 2009-ig bezárólag. Indokolt lehet tehát a jelenlegi kormányzati tisztségviselők felelősségének vizsgálata különösen az említett kérdéskörben, s egyébként is a gazdaságpolitikai minden más olyan elemének vonatkozásában, mely a hitelesség rontásával, az országkockázat és a kamatfelárak növelésével, az ország leminősítésének kockáztatásával és mindezek eredményeként a forint gyengülésének előidézésével továbbra is kilátástalan helyzetben tartják devizahitellel terhelt családok tömegeit.

Ismételten elnézést kérek tehát, hogy az október 25-i bizottsági ülésen nem tudok személyesen részt venni, de bízom benne, hogy az általam felvetett szempontokat a bizottság tagjai megfontolják és érdemi vita tárgyává is teszik. Magam részéről ugyanezen kérdéseket  kész vagyok egy későbbi alkalommal személyesen is megvitatni.

Üdvözlettel:

Oszkó Péter

 
25 komment

Kategória: Nincs kategorizálva

 
 
 

  1. Máté András

    2011. október 20. csütörtök. at 22:39

    Nagyon világos és informatív írás. Volna hozzá egy kérdésem: szerinted mennyiben volt része a deviza-eladósodásban a túlerősödött forintnak (ha volt ilyen – szerintem volt), és ez utóbbiban mennyire volt része az MNB-nek?

     

  2. Anna

    2011. október 20. csütörtök. at 22:59

    Korrekt válasz!

     

  3. jules

    2011. október 21. péntek. at 04:18

    Szerintetek :) :) értik a bizottsági tagok amit Oszkó itt leírt?

     

  4. szkeptikus

    2011. október 21. péntek. at 06:10

    Tisztelt Oszkó Péter!
    Egy korábbi észrevételében írta, hogy a deviza-hitelezés lehetőségét 2001 nyarán az első Fidesz kormány vezette be. (Sajnos nem tudom prezentálni a linket, ahol olvastam – nagyon szívesen elolvasnám újból, hogy mindenre jól emlékszem-e. Jó lenne, ha itt is megadná ezt a linket…. ) Ezek szerint 2001 nyarán még nulla volt a devizahitel állomány, nem meglepő, ha 2002-ben is még alacsony szinten volt.
    Ez a fajta “nemzeti együttműködés”-nek nevezett rendszer a valódi nemzeti együttműködés megcsúfolása.

     

  5. Gulyás Jánosné

    2011. október 21. péntek. at 06:31

    A válasz rendben van, az nincs rendben, hogy ezt csak nagyon kevesen olvassák. Biztos vagyok abban, minnél többen megismerik a tényeket, annál többen követelnék a kormánytól, hogy fejezze be ezt a cirkuszt és próbáljob meg a gazdasággal foglalkozni, és Matolcsinak meghaladja a képességét, keressenek más alkalmas embert a feladatra …

     

  6. Papaya

    2011. október 21. péntek. at 06:52

    Megnézném a fejüket, amikor elolvassák, vagy olvasták. :)
    Ha a zemberek közül nem is túl sokan követik Péter blogját, azért nagyon sokan akadnak, akik emlékeznek még, vagy ha az emlékezés lehetősége nem adott, akkor is kezd határozottan feltűnő lenni, hogy a saját felelősségüket takargatva minden rossz kizárólag 2002 és 2010 között történhetett… Na persze.

     

  7. Lévai Péter

    2011. október 21. péntek. at 08:24

    Tisztelt Oszkó Péter!
    Válaszlevele korrekt, visszafogott és tárgyilagos. Kultúrkörökben így szoktak beszélgetni és vitatkozni a felek.
    Tartja magát egy mondás, miszerint: “Soha ne sértsünk meg valakit a stílusunkkal, amikor ugyanezt a tényekkel is megtehetjük.” Azt hiszem amit Ön itt felsorolt azok olyan tények, amiket egyszerűen nem lehet megcáfolni. A gond a következő, és ezt elég sokan érezzük már a saját bőrünkön. A mostani hatalom képviselői vagy annyira dilettánsok, hogy egyszerűen képtelenek felfogni, megérteni, hogy amit tesznek az egyszerűen maga a katasztrófa. Vagy egyszerűen gerinctelen, a politikai koncért folytatott küzdelemben, a húsos fazék közelében maradás érdekében lealjasodott lakájokról van szó. Nem tudom, hogy melyik számunkra a nagyobb tragédia. Én a második verzióra szavaznék, egyszerűen abból kiindulva, hogy hülyének lenni még nem bűn csak piszok kellemetlen. Lakájnak lenni és ezzel tönkretenni egy egész nemzetet, na ez a bűn! Nyugodtan kezdjen el azon gondolkozni, hogy ott lesz köztünk október 23-án. Ennek az országnak szüksége van az okos, felkészült szakemberekre, akik nem közönyösek mindannyiunk életének alakulása iránt. Önnek sincs joga hátat fordítani nekünk. Szóval, üdv a csapatban….:)

     

  8. Katalin Ertsey

    2011. október 21. péntek. at 08:36

    Hozzátenném, hogy mi is fontosnak tartjuk kivizsgálni a folyamatot és a felelősséget, méghozzá szakértőkkel, erre tettünk javaslatot már 2010 őszén. Azt javasoltuk, hogy a teljes időszakra: 2001-2011-re vonatkozóan nézzük meg, hogy alakult ki, és hogyan nőtt egyre a kockázat, ki mit tett vagy nem tett ellene, majd a szakértőkkel megerősített bizottság állapodjon meg a megoldási javaslatokban is. Hol lennénk már, ha ez 2010 őszén megvalósul… Emberek tízezrei kerülhették volna el a mai helyzetet, amelyben, mint a dal mondja:
    “Kétszázhúsz felett / észre sem veszed / és elhagyod a valóságot,
    Kétszázhúsz felett / átértékeled / magadban a világot.”.

     

  9. Zsolnai Balázs

    2011. október 21. péntek. at 12:37

    Kedves Oszkó Péter!
    Az érvelését erősítené, ha nyilvánosságra kerülne végre, hogy a 2001-ben létrehozott fideszes lakástámogatási rendszerben hány olyan hitelt támogatott és támogat máig a költségvetés, amely luxuslakásokra (mondjuk 30 millió felett, vagy havi 150ezres törlesztőrész feletti) , vagy beruházási célból épített vagy vett lakásokra vonatkozik. Az a rendszer ugyanis rengeteg tehetős embert támogatott teljesen indokolatlanul.

     

  10. zemberek

    2011. október 21. péntek. at 13:58

    Korrekt, mint mindig. Gratulálok !

     

  11. HAVASI

    2011. október 21. péntek. at 14:18

    Nemzörög a haraszt jo paraszt közmondás,amipazarlásokat végzett az elözö kormány,és ezek kiderültek,vagy kiderülnek,nemsorolom a kedves olvaso számoljon,pedig tudnám sorolni,és tények állnak rendelkezésre,csak legalább egy ügy lenne olyan amit beismernek,hoppá tévedtünk a pl SUKOROI cserénél,jo sokszor téved az ember.A vásérra megy okos és b…..ndis ,,

     

  12. krtikuss

    2011. október 21. péntek. at 16:02

    HAVASI, látom te vagy a Fidesz ostoba kampányainak ideális célközönsége. Elég csak valamivel kapcsolatban lejárató kampányt folytatni a lopott pénzek tömegéből üzemeltetett Magyar Nemzeten vagy HírTv-n és a parasztja máris azt hajtogatja, hogy nem zörög a haraszt. Sukoró ügyben nem tűnt fel például, hogy éppen Oszkó indította azt a pert, ami megvédte az államot a károsulástól, ha volt egyáltalán kár? Mit akarsz ennél többet? Vagy ez nem számít, mert a goebbelsi erkölcsiségű Liszkay által vezetett HírTv-n az ilyesmit be sem mondják, sőt az ellenkezőjét próbálják elhinteni?

     

  13. Citrom József

    2011. október 21. péntek. at 19:27

    Péter, én ezek után sem mennék el a fidesz napi vakításaival foglalkozó egyik fidesz gittegylet elé. Még akkor sem, ha az országgyűlési 2/3 diktátuma mögé bújnak.
    Orbán is megtette ezt anno. (…ha jól emlékszem)
    Szankcionálási lehetőség nem ismert az esetében.
    Rágják a dobálandó rágalmaikat egyedül!

    …de ha mennék, vinném a sajtót is.

     

  14. Rafael Balázs

    2011. október 21. péntek. at 20:25

    Igen, ha ez a józanság, ez a tisztesség, ez a szakértelem a helyén maradhatott volna, ma nem itt tartanánk. Sajnos, ez a hangnem irritáló, ez a hozzáértés egyenesen sértő ma. A drága jó, a poros feledésből előrángatott Csurka szövege: „A szakértelem ócska, bolsi trükk…” – ugye, mennyire igaz? Sírnivaló. Van egy svájci frankos részletre vett, hat éves Fábiánk, utolsó, záró részletei éppen a két számszaki zseni, Kósa és Szíjjártó ostoba megnyilvánulásai kapcsán emelkedtek olyan étheri (eposzi? olimposzi?) magasságokba 2010 őszén, hogy a sárga kocsit végső soron aranyáron vettem meg. És még szerencsésnek mondhatom magam, mert azon a nyáron aztán el is kezdett dübörögni a Matolcsy-féle zsenialitás…
    Csak egyet(?) nem tudok: hol van ebben az országban az a rengeteg pénz, amit eltapsolnak az einstandoló fiúk? Hol? A lenyúlt nyugdíj-takarékoskodásainkban? A lassan menekülő bankok széfjeiben? Hol?

     

  15. Csudi

    2011. október 21. péntek. at 22:14

    Oszkó Úr!

    Komolyan azt hiszi, hogy Papcsák és Budai el tudnak olvasni és értelmezni tudnak egy (számukra) ilyen bonyolult magyarázatot? Ugyan már… Nagyon naív azt gondolni, hogy egyáltalán kinyitják ezt a levelet.
    Viszont jó lenne a fenti összefoglalót az egyszerűbb elmék számára is érthető módon, azaz tőmondatokban összefoglalni. Unom már, hogy az Orbán kormány simán ráken mindent “azelőzőnyolcév” kormányára, miközben az amnéziás szavazók nem tudják se azt, hogy ki volt az MNB elnöke 2002-ben, se azt, hogy mit tett, azt sem, hogy ez miért gáz, és miben érinti őket, nem beszélve arról, hogy ki is készítette a 2002-es költségvetést.

    Ami pedig a behívó levelet illeti, azt hittem már nem fogok semmitől sem meglepődni, de mindig van lejjebb… Hogy írhat le egy parlamenti képviselő olyat, hogy “megvédeni az embereket a bankároktól”. Kik ezek az egyszerű lények, akik ott ülnek bent???? Ez kész.

     

  16. Andras

    2011. október 22. szombat. at 08:09

    Sajnos, ebben az orszagban a tenyek ellen is mukodik a politika ereje. A hitelbomba es a penzpolitika pedig 2000-tol indult, amikor a Fidesz gazdasagpolitikaja azt dontotte, hogy a rendszervaltas utan eladott ertekekbol nyert onbizalombol -csokeno allamadossag (Bokros csomag nyeresege) epitkezzen az orszag. Szechenyi terv I fazis, kapott mindenki, aki kozel volt hozzajuk. (2002- ben a ketto valasztas kozott potyogtak az 50 milliok…), a lakastamogatasi rendszert ok alakitottak ki, szinte mindenki kapott ingatlanertektol fuggetlenul es szinte/sokszor onero nelkul. A penzpolitikat megfojtva szinten a Fidesz volt, aki a penzmennyiseget kobe zarva kiadta az orszagvezetesenek kezebol. Szepen megtervezett bomba volt ez, ezert kellett volna 2002-tol ezeket a problemakat kezelni es az ilyen felelotlen rendelkezeshozokat eltuntetni. Nem tetttek/tettuk meg, itt az eredmenye.
    Az elso Fidesz kormany idejen kezdodott el a politikai kommunikacio pofatlansaga amit mindenki atvett. Most elkezdodott a koncepcios perek ideje, lesz azonnali likvidalas is?
    Nagyon veszelyes es elhetetlen orszagga alakulunk, de maig sikerul rengeteg embert megvezetni. Ha nem ebredunk, hamarosan nem tudunk ebredni.

     

  17. tunde04

    2011. október 22. szombat. at 13:19

    Kedves Péter!
    először is szeretnélek üdvözölni, rég néztem be ide a blogodba.
    másodszor pedig reagálnék a válasz emiledben leírtakra, illetve kérdéseket tennék fel.

    “mert a 2009-2010-es időszakban saját, meghívóhoz csatolt elemzésük is pontosan kimutatta, hogy a lakossági devizahitel állomány nem nőtt, hanem csökkent,”
    ezzel semmi újat nem állítasz, illetve állítanak az elemzésben. ezt mindenki tudja, mint ahogy azt is, h ez senkinek sem az érdeme vagy intézkedésének a hatása. 2008 októberétől amikor is a devizák, és főképp a frank kezdett elszabadulni az emberek maguktól nem vettek fel hitelt devizában.
    “fontos megjegyezni, hogy a 2009-2010-es időszakban működő Bajnai kormány volt az első, aki tényleges korlátozó szabályokat alkotott a lakossági devizahitelezés vonatkozásában, továbbá szabályrendszert hozott létre az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozására is.”
    itt pontosan mire gondolsz? milyen kézzelfogható korlátozó szabályokat hoztatok és milyen szabályrendszert az egyoldalú szerződés módosításokra, csak nem a banki kódexet? ugye ezt a nevetséges dolgot Te sem veszed komolyan? nekem a kódex bevezetése után módosították a szerződésemet. és még csak hallani sem lehetett arról, h azok a bankok akik a kódex ajánlásait(mert ugye ez nem kötelező érvényű) megszegték bármilyen szankcióval lettek volna sújtva. hiszen erre nem is lett volna lehetőségetek. ez csak egy politikai fogás volt a részetekről, egy egyfajta “magamutogatás”, h lám mi törődünk a hitelesek bajaival. Czöndör Gyula szoci képviselő 2009-ben egy választmányi gyűlésen azt mondta bajnainak, h a banki magatartáskódex nem ad elég védelmet és biztonságot a hiteleseknek. erre bajnai azt mondta, h azért nem akarja a Parlament elé vinni a bankok megrendszabályozásának ügyét, mert akkor a parlamenti frakciók egymássál versengenének , h ki tudja megvédeni a hiteleseket . (köszönjük, h ismét az önös politikai érdekeitek voltak szemelőtt)
    tehát a bizottság elemzése nem hallgat az általad említett intézkedésekről, hanem egyszerűen nem volt mit beleírni. persze beleírhatták volna Czöndör nyilatkozatát) :-)
    abban tökéletesen egyetértek veled, ha a lakosság devizában való eladósodottságában a Bajnai-kormánynak nincs semmi felelőssége. de sztem ez nem az intézkedéseiteknek tudható be, hanem amit már leírtam, a válság kitörése után nem vettek fel deviza alapú hitelt.

    bocs ,most mennem kell, de folytatom..

     

  18. tunde04

    2011. október 22. szombat. at 15:21

    folyt…

    “Jogosan tehető tehát fel a kérdés, miszerint a hazai lakosság megtakarítási szokásainak romlását és átgondolatlan hitelfelvételi gyakorlatát vajon nem éppen a 2000-es évek elején kialakított lakástámogatási rendszer indította-e el és tette évekre tartós tendenciává.”
    nem!a megtakarítási szokások változása többnyire a banki betéteket érintette. mert ugye ha megtakarítunk az azt jelenti, h betesszük a bankba a pénzünket így nem a belső fogyasztást növeljük. és az pedig egyszerűen nem igaz, h a lakástámogatási rendszer az államnak túl sokba került és növelte a hiányt. mert ami az egyik oldalon negatív a másikon még lehet pozitív. mint ez is. mert jól járt a lakáspiac és annak összes szereplője, élén az építőiparral, az ingatlanfejlesztőkkel és a közvetítőkkel, hiszen a hitelekből nekik származott bevételük. dejól jártak a bankok reklámkampányait végző reklámügynökségek és az azokat megjelenítő tévék, internetes portálok. zusammen a felvett hitelek és a devizahitelezés köré kialakult iparág az egész gazdaság növekedéséhez hozzájárult úgy, h az adósok hosszú évtizedekre kötelezettségeket vállaltak. és profitált mindebből a központi költségvetés is, amely azon túl, h a gazdasági fejlődésből komoly adóbevételekhez jutott, az állami támogatás szűkítésével fokozatosan csökkenő kiadásokat ért el.
    és a lakástámogatás csökkentésével, majd később megszüntetésével (és a magas alapkamattal) már el is érkeztünk a devizahitelekhez való meneküléshez. maga Simor ismerte el 2009-ben, h a lakosság devizaadósság-terheltsége rendkívülire nőtt az elmúlt években. ennek fő felelőse azonban a Medgyessy- majd Gyurcsány-kormány vezette állam, amely túlköltekezésével elszívta a forint-megtakarításokat, ezért a bankoknak, ha hitelt akartak nyújtani, devizában kellett pénzt szerezni a bankközi hitelpiacról.ergo: az államadósság gyarapításával európai rekordszintre tornászták a forinthitelek kamatszintjét.
    2004-ben az MNB 10 % körüli alapkamatot hirdetett meg, miközben a svájci jegybank csak 0,75%-osat. pölö 5 millió Ft-os, 20 éves futamidejű lakáshitelt 2005 elején 6-7 %os THM mellett lehetett felvenni, az államilag támogatott forinthitelek terhe 8,5-9,5 % között mozgott, a piaci kamatozású forinthiteleké pedig 18-20%-os volt. a kamatszintet azért kellett magasan tartani, mert a befektetők csak így voltak hajlandók finanszírozni az egyre gyorsabban gyarapodó magyar államadósságot. tehát a devizahitelállomány elszabadulása tuliképpen az adósságból gazdálkodó rossz költségvetési politika mellékhatása, amelyért a szoci kormányok a felelősek.
    bár Simorra a múltkori megjegyzése miatt nagyon haragszom, meg az offshorozása miatt is, de most meg kell, h védjem. és járait is. mert a jegybankelnök fő feladata az ország érdekvédelme és nem a személyek védelme. ők a rossz gazdasági politika és az eladósodottságunk miatt voltak kénytelenek magasan tartani az alapkamatot. persze ennek a következménye a devizában való lakossági eladósodottság, viszont az ellenkezőjét nem tehették.

    na úgy dióhéjban ennyit!
    üdv: nagy tünde

     

  19. tunde04

    2011. október 22. szombat. at 15:41

    szkeptikus!
    2011. október 21. péntek. at 06:10

    egy kicsit rosszul tudod. bár valóban a fidesz tette lehetővé a devizahitelezést, de akkor még nem lehetett a lakásra devizaalapú hitelt felvenni. csak fogyasztásra vehetted igénybe. tudod, tv, autó, hűtő…
    a devizaalapú jelzáloghiteleket a szocik engedélyezték azután, h az akkori Medgyessy-kormány megszüntette a korábbi, 1988 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket. a szoci kormány korlátozta, majd megszüntette az adókedvezményt, szűkítette a hitelplafont, csökkentette a kamattámogatást, vagyis gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket azzal az indokkal, hogy az otthonteremtők “sokba vannak az államnak” szóval, nyűg. :D de a dolog másik oldalát nem árulták el, ezt Péternek írt hsz-omban megemlítettem

    de konkrétabban:
    háztartási devizahitelek aránya:
    2002-ben 3% ….(ez 35)
    2003-5,1%… (97)
    2004-14,6% …(366)
    2005-32,6%… (1082)
    2006-46,8% …(2120)
    2007-59,5%… (3247)
    2008-68,5% …(5153)
    2009-66%… (5167) milliárd Ft.

     

  20. KlaraH.

    2011. október 22. szombat. at 16:40

    Bravó!

     

  21. Oszkó Péter

    2011. október 23. vasárnap. at 09:34

    Tünde, a kódexet illetően rosszak az információid, a kódex bevezetését Hpt. módosítás is kísérte, így közvetlenül végrehajthatóvá és kikényszeríthetővé vált. 2010. márciusában a PSZÁF már 30 banknál vizsgálatot is kezdett a kódex betartásáról és több esetben bírságolt is. Magyarán pontosan ugyanolyan hatása volt, mint egy hasonló tartalmú jogszabálynak, s a legkevésbé sem csupán egy politikai fogás volt. Ha a kódex rendelkezéseivel szemben módosították a szerződésedet, már rég bejelentést kellett volna tenned a PSZÁF-nál, minden ilyen ügyben azonnal eljártak.
    A lakástámogatások kérdésében pedig saját magaddal keveredsz ellentmondásba, hiszen hibáztatod a szocialista kormányok túlköltekezését, és szerinted ezzel magyarázható a devizahitelezés elterjedése, miközben nem látod be, hogy a túlköltekezés egy jelentős része a megörökölt lakástámogatási rendszerből adódott. Hiába volt a lakásépítéseknek átmeneti gazdaságnövelő hatása (egyébként ugyanannyira a devizahitelezésnek is volt, ezzel az erővel az is minősíthető hasznosnak), de a növekedés már rég visszaesett, az ennek érdekében “járó” támogatásokat viszont még évekig fizetni kellett. 2009-ben, 6,5%-os recesszió idején az eredeti lakástámogatási rendszerből fennmaradó szerződésekre még fizetendő költségvetési kiadás több, mint 220 milliárd (!) forint volt. Ennek tükrében belátható, hogy a szocialista kormányok felelőtlen túlköltekezése féligazság, amiben a Fidesz által hagyott örökségnek, különösen éppen a lakástámogatási rendszernek igen nagy szerepe volt. Ahogy az is, hogy a védekezésként állandóan felhozott növekedési hatások sokkal csekélyebbek voltak, mint amekkora a jóval hosszabb időre károkat okozó adósságfelhalmozás hatása volt, s ennek bizony közvetlen hatása volt a devizahitelek terjedésére is (amit persze egyszerűen csak korlátozni kellett volna, ez nem kérdés). Az egész vita ugyanarra a problémakörre vezethető vissza, mégpedig, hogy a politikai rövidlátás eredménye volt a megfelelő jövedelemtermelő képesség nélküli adósságvállalást eredményező lakástámogatási program, ami csaknem egy évtizedre romló pályára állította a megtakarítási hajlandóságot (aki hitelt vesz fel, és törleszti, az kevesebbet tud félretenni, és a látszólag vonzó támogatás miatt minden pénzét saját tulajdonú ingatlanba öli), hitelre szoktatta a lakosságot, s a háztartások mellett az államot is romló adósságpályára terelte. Ez a támogatási rendszer egyik emblematikus eleme a ma már matolcsyzmusként megnevezett gazdaságpolitikai iránynak, csak még a 2000-es évek elejéről, hiszen jó nagy pénzszórással járt, de valós és fenntartható növekedés helyett inkább csak adósság maradt utána.

     

  22. Brigi56

    2011. október 23. vasárnap. at 09:58

    Tisztelt Magyar Lakosság!
    Én is sokat gondolkodtam, hogy hitel felvételével vásároljak pl;autót. Talán egy kicsit irigykedtem is azokra akik ezt felvállalták.Én sajnos hál istennek besz…. voltam.Most viszont nyugodtam ülök a fotelomba,merthogy van és nem sajnálok senkit. Engem sem sajnálnak, hogy 16 éves autóval járok. A gyerekem hitelt vett fel – forintban – , hogy építkezhessenek. Őket és másokat ,akik Ft-ban vették fel a hitelt ki sajnálja miközben többet fizettek egy ideig mint devizások!
    A bankok tájékoztattak mindenki és mindig, hogy a devizába fel vett hitel rizikós! Csak az a baj, hogy ezt elfelejtették a hitelfelvevők illetve nem gondolták komolyan.
    Hát sajnos ez a nagy helyzet.
    Most persze mindenki hibás csak az nem aki ész nélkül felvette a hitelt!
    Tisztelettel Mindenkinek

     

  23. tunde04

    2011. október 23. vasárnap. at 11:25

    Péter!

    “A lakástámogatások kérdésében pedig saját magaddal keveredsz ellentmondásba, hiszen hibáztatod a szocialista kormányok túlköltekezését, és szerinted ezzel magyarázható a devizahitelezés elterjedése”

    én ilyet nem mondtam. én azt mondom, h a devizahitelek elterjedésének 2 fő oka van. és pedig:
    a támogatott forint hitelekhez való hozzányúlás, gyakorlatilag beszüntetése
    és az alapkamat magasan való tartása (amit kényszerből kellett így tartani) , pontosan idézem:
    “a kamatszintet azért kellett magasan tartani, mert a befektetők csak így voltak hajlandók finanszírozni az egyre gyorsabban gyarapodó magyar államadósságot. tehát a devizahitelállomány elszabadulása tuliképpen az adósságból gazdálkodó rossz költségvetési politika mellékhatása” és erre írtam egy példát amiben összehasonlítottam a támogatott forint hitel, a devizaalapú és a piaci kamatozású forinthitelek THM-jét.

    és bár megemlíted a 220 milliárd Ft-ot mint lakástámogatási kiadást a költségvetésben, ez a szám egyszerűen nem lehet igaz! mert az tény, h a költségvetés ennyit fizetett ki rá, de arról soha semmilyen számítás nem készült, h a támogatott lakáshitelek mennyi pénzt hoztak vissza ebből a költségvetésnek. mert azon túl amit már fent leírtam (és lentebb idézem) hozzávehetjük a munkanélküliség csökkenését és ezeknek az embereknek a befizetéseit és nem mellékesen a továbbiakban nem kellett segélyeket kifizetni. szval ez a dolog annál összetettebb mintsem leírunk egy számot.
    arról nem beszélve, h bár azt nem állítom nullszaldós lenne az eredmény, de akkor nem állnánk most ezzel a devizában mérhetetlenül eladósodott társadalommal szemben.

    hogy ne kelljen visszanézned idemásolom miről is beszéltem:
    ” jól járt a lakáspiac és annak összes szereplője, élén az építőiparral, az ingatlanfejlesztőkkel és a közvetítőkkel, hiszen a hitelekből nekik származott bevételük. dejól jártak a bankok reklámkampányait végző reklámügynökségek és az azokat megjelenítő tévék, internetes portálok. zusammen a felvett hitelek és a devizahitelezés köré kialakult iparág az egész gazdaság növekedéséhez hozzájárult úgy, h az adósok hosszú évtizedekre kötelezettségeket vállaltak. és profitált mindebből a központi költségvetés is, amely azon túl, h a gazdasági fejlődésből komoly adóbevételekhez jutott, az állami támogatás szűkítésével fokozatosan csökkenő kiadásokat ért el.

    a kódexről:
    azt te is elismerheted, h ha a bankok kapnak egy-egy 20-30 milliós bírságot mert megszegték a szabályt, attól még nekik megéri újbóli szabályszegéseket alkalmazni. (ez így működik a tesco és hasonszőrű társainál is. vagy mondjuk egy ker. tv-nél) szval a bírságoknak nincs visszatartó erejük. nekik ez csepp a tengerben.
    és miért nem jelentettem a pszáf-nál? pontosan ezért. buktam már többet is, szerencsére a hitelem augusztusban le is járt, és a jövőben tartózkodok mindenféle banki “akciótól”. még a közelükbe se megyek. mert ez spec pont az otp merkantil volt, és a módosításon túl felmondták a szerződésemet is 32 nap csúszás miatt, amit potom 14 ezerért voltak szívesek újrakötni és listára is kerültem. na ennyit az én egyéni szoc. problémámról, hiszen ez a beszélgetés nem rólam szól. :-) ezt is csak azért írtam le, h érzékeltessem nem minden úgy működik ahogy azt ti politikusok elképzelitek. ezt a fajta valóságot nektek nem áll módotokban megtapasztalni.

     

  24. Szabó István

    2011. október 24. hétfő. at 14:45

    Én számoltam egy kicsit. 1995 végén vásároltam egy panellakást 2,7 millió forintért.
    A KSH adatait (http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qsf001.html) alapján az 1995-ös évet bázisnak tekintve 2002 elejére ez a 2,7 millió forint 5,95 millió forintot ért. Optimistán feltételezem, hogy a lakás nem amortizálódott, így az értékváltozását infláció (ami 9 és 23(!) % között változott) követőnek feltételezem. Viszont 2002 elején az én lakásommal megegyező lakások 11,5 millió forintért keltek el. Elgondolkodtam, hogy az 5,5 millió forint árnövekedés (majdnem 100%!) vajon miből keletkezett. Talán arannyá váltak a falba egyszerűen bevakolt alumínium vezetékek? Talán valami fázisátalakuláshoz hasonló folyamat ment végbe a panelban, amitől az téglává alakult? Mivel nemrég szereltem fel egy polcot, bizton állíthatom, az előbbiek közül egyik sem következett be, valamint a környéket sem csatolták a Rózsadombhoz. Akkor mégis kinek köszönhetem a „gazdagodásomat”? (Erről ez jut eszembe: A nyereség csak illúzió, egyedül a veszteség realitás: http://www.citatum.hu/szerzo/Andre_Kostolany )

    Ja, közben volt egy „állami kamattámogatású lakáshitel”. Ami – mellesleg hosszú távú, az intézkedéseket meghozót alig, míg a következőt jelentősen érintő kötelezettségvállalást kényszerítve a kormányra – fedezetlen (hiszen a piac a pénz „árát” az inflációban határozta meg) likviditást borított a lakáspiacra (vajh ez kiknek volt nagyon-nagyon jó? Az egy másik történet). Ennek következtében az eladók drasztikusan emelhették az árakat: mondhatták a vevőnek, hogy a 6 milliós lakást 11 millióért adják, a különbözetre vegyen fel hitelt. Ha valaki erre nem volt hajlandó, három vevő állt be a helyére, aki ezt megtette, hiszen „szinte ingyen volt”. Tudom, ez a kamattámogatás csak a forinthitelekre vonatkozott. Sokan kiszorultak abból a körből, akik igénybe vehették ezt, de azt látták, hogy a szomszéd néhány százalékra kapott hitelt és már költözik is. Ők is elkezdték keresni a lehetőséget. És az általunk oly hőn áhított kapitalizmus egyik alapelve, hogy ahol kereslet van, ott megjelenik a kínálat. Vagyis ezekre a tömegekre a bankok lecsaptak, mint az oly szemléletes közmondás szerint a tyúk a t…..ra. A bankok honnan tudtak néhány százalékos kamatra pénzt szerezni? Hát ahol volt: Svájcból.

    Ennyi a történet. És aki emiatt a bankokat hibáztatja, az remélem megteszi ugyan ezt a szmogos levegő kapcsán az autógyártókkal is, hiszen azok a környezetkárosítók is mit művelnek: az emberek autókat akarnak, és azok pofátlan módon gyártanak nekik.

    Mi meg most szívunk. Mármint a szmogot.

     

  25. I

    2011. október 24. hétfő. at 16:07

    A faék egy egy szerű tárgy ! A képviselői indítvány egyes nem jól működő folyamatok megváltoztatására a politikai nagyjaink faéke ! A jelenlegi vádlók korábban is tettek ezen rossz gyakorlat ellen, vertek, vagy megpróbáltak éket verni a rossz gyakorlat útjába!? a helyes irányba terelve ezáltal a rosszul működő folyamatokat ! volt rá eszközük ! lehetőségük ! kapnak a kormányon kívüli politikusok elég információt ahhoz hogy meg tudják ítélni mi lenne a helyes ???